„Alapvetés a lokalitás és a vegyszermentesség”
„Alapvetés a lokalitás és a vegyszermentesség”
Kónya Mónika / 2024-08-28 ételital
Lassú kelesztésű, vadkovászos kenyér és pékáru, „mert így a legjobb mindenkinek” – ez az Orma Gerilla Pékség a Király utca végében. A kisüzemi pékség azok körében is egyre népszerűbb, akik nem feltétlenül a vegán termékeket keresik. Váczi Gergővel a pékség megszületéséről és filozófiájáról beszélgettünk.

Építész vállalkozásból az otthoni kenyérsütésen keresztül vezetett az út az Ormáig. Emlékszel arra a pontra, amikor elhatároztad, hogy megnyitod a saját üzletedet?

Inkább a munkámban, építészként jött el az a pont, amikor azt éreztem, hogy valami mást kell csinálnom. Akkor már bőven sütöttem és biciklivel hordtam ki a kenyereket. A feleségem tanácsolta, hogy menjek el egy pékségbe és próbáljam ki magam ott is. El is kezdtem járni heti háromszor, hajnali 2-re Szentendrére, a skanzen pékségbe. És imádtam! Akkor dőlt el, hogy nyitunk egy ilyen helyet. Végül a covid miatt 2021 januárjában, a teljes lezárás után sikerült ott, ahol most is vagyunk.

Az Orma kialakítása is különleges. Miért éppen ezt a helyet választottad?

Beleszerettem. Ez egy késő barokk, copf stílusú műemléképület, csegelyes kupolával. Egy tér, amivel a barokkban a mindenséget próbálták kifejezni, így pedig reflektál a pékség kialakítására. Nincs trükk, mindent látsz: ahogy működik a műhely, a pékárut a polcokon, de a felfordulást is.

A helykeresésen kívül meg kellett találnotok a megfelelő beszállítókat is.

Igen, és ez még jelenleg is tart. Pár alapvetésünk van, az egyik, hogy vegánok legyünk fenntarthatósági szempontból. Ezt a vásárlók felé kevésbé hangsúlyozzuk, mert valójában az a lényeg, hogy legyen finom, legyen jó, amit kapnak. Szintén alapvetés a lokalitás és a vegyszermentesség. A lisztbeszállítóink a kezdetektől megvannak, közben jöttek újak is, például a BIOM. A zöldség- és gyümölcstermesztők kiválasztása a nehezebb, mivel kevesebben gondolkodnak a vegyszermentes vonalban, nincs diverzitás a választékban. A meglévők nagyon túlterheltek, ami miatt akadozik az ellátás, és így van egy kis kaotikusság a mi mindennapjainkban is – abból kell dolgoznunk, amit éppen kapunk.

Mennyire vagy aktív a mindennapi munkában, te is sütsz még?

Igen, és viccesen mondhatjuk azt is, hogy én vagyok a Jolly Joker a hatfős csapatban. A kreatív részt viszem, és kísérletezek a vegán vonalon: a legfrissebb újdonság a házi diójoghurtos, feketeribizlis lekváros berliner – ez egy töltött fánk, amihez minden hozzávalót mi készítünk. Azt gondolom, hogy hozunk egy friss vonalat a vegánságban is. Az aktuális szendvicsünkhöz például mi csináljuk a ciabattát, amit megkenünk egy babból, dióból, vargányából készült pástétommal, végül pedig belevágunk egy jó vastag szelet ökörszív paradicsomot Csendes Ildikótól, a Paradicsomkertből. Egyszerű de nagyszerű és minden egyes összetevőről tudom, hogy honnan van.

Az ötletek hogyan jönnek?

Nekem Dánia a nagy etalon, voltam is ott pékségtúrán és stázsolni, azaz tanulva dolgozni. A dánoknak az egyszerű koncepcióját, a hiperlokalitást szeretném átmenteni ide, ami picit olyan, mint gombhoz a kabátot varrni. Vagyis abból csinálni valamit és azt enni, ami épp itt van a kezünk ügyében és a lábunk alatt.

Milyen a kereslet? Mennyi kenyeret süttök naponta?

Van egy nagyon erős törzsvásárlói gárdánk, akikre már tudunk támaszkodni és akik szintén kedvelik a kísérleti vonalat. A nyár általában nem jó, ilyenkor eltűnnek az emberek a városból. Maximum kapacitással húsvétkor és szeptember-október környékén működünk, olyankor egy nap körülbelül 250 kenyeret sütünk és még ugyanannyi baguette-et, és kis pékárut. Az év többi időszakában megvagyunk, nem panaszkodom. Itt vagyunk 3,5 éve és eddig mindent túléltünk.

lokál
ÁTJÁRÓ 1. rész
 
lokál
Keresztény Tamás, aki tíz darabban játszik
 
súgó
Szamárfül Családi Fesztivál