Böjtre készülve
Böjtre készülve
Müllner & Kálmán Content Lab / 2019-03-06 ételital
Tekintettel a március 6-án kezdődő nagyböjtre, a 100% vegán LYR tulajdonosait kerestük fel, hogy avassanak be bennünket nemcsak a kávézó-étterem, hanem az ő személyes történetükbe is.

Budapest, Gyöngyös, Siófok, Glasgow, Pécs – ha csak városokkal kellene összefoglalni Vajda Szilvia és Szókovács Dávid történetét, akkor a pontokat összekötve ez a mintegy 5000 km lenne a fő csapás. Ha viszont a gasztronómiai múltjukat nézzük, akkor a kávéforradalom hajnalán, amikor még a fővárosi Molnár Attila Tamp&Pull nevű helyének hírét csak a suttogó propaganda ismerte, Szilvia már nála tanulta a szakmát. A házaspár 4 év skóciai kávézós tapasztalat után pécsi nászútjukon határozták el, hogy itt fognak bele saját vállalkozásukba. Addigra már ismerték a vegán étrendet, hiszen Skóciában Szilvia már rendszeres vegán süti beszállítója lett egy kávézónak. Mindvégig úgy tervezték, hogy hazajönnek, aztán a Jókai téren kötöttek ki.

A kínálat összeállításában fő zsinórmértékük a saját szemléletük, hiszen ha pusztán pénzügyiek lennének a célok, akkor például engednének a nagy márkáknak, és tőlük rendelnék az üdítőt, ám sem palackozott vizet, sem állati eredetű tejet nem tartanak. Odafigyelnek arra is, hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek, és nincsenek készételek, minden helyben, frissen készül. Jó példa erre az elvitel: arra próbálják ösztönözni vásárlóikat, hogy saját dobozzal érkezzenek. Ezek mind jól illusztrálják azt a szemléletet, amely a LYR sajátja, és amitől bármilyen hely önazonos lehet. Ha a tulajdonosok hisznek abban, amit és ahogy csinálnak, az attól a pillanattól kezdve érződik, ahogy a vendég belép az ajtón.

A házaspár nem egyszerre és nem hasonló indíttatásból lett vegán, hiszen Szilvia már 13 éves kora óta nem eszik húst, később pedig etikai megfontolásokból lett vegetáriánusból vegán, Dávid pedig a józan észre hallgatva látta be, hogy a fenntarthatóság és a jövő a veganizmusban van.

Vendégeik nagy része nem vegán, hiszen ha finom egy süti vagy ízlik egy szendvics, akkor a vegánsága „csak” hozzáadott érték. Amikor a reakciókról kérdezzük őket, említenek kedves és furcsa történeteket is. Akadt, aki meghallgatva, milyen ételek is kaphatók náluk, távozását ekképp magyarázta: „Bocs, de most nagyon éhes vagyok” – és itt el is érkeztünk a tévhitekhez, miszerint a vegán fogásoktól nem lehet jól lakni. Beszélgetésünk végére kislányuk is fölébred, és olyan rezzenéstelen nyugalommal kapcsolódik be asztaltársaságunkba, ahogy csak az alvás utáni babák tudnak. Adódik a kérdés, hogy gyermeküket is ezzel a szemlélettel nevelik? Természetesen igen.

A tavaszi felfrissülés jegyében még zöldebb és még egészségesebb lesz a kínálat, terveznek még több gluténmentes fogást, erősítenek a gyerekbarát vonalon és a street food felé is nyitnak, de fontosnak tartják a helyi termelői hálózat létrehozását is.

KISOKOS

Whole Foods plant-based: minimalizálják az állati eredetű élelmiszereket, kerülik a finomított lisztet és a cukrot, így adódhat olyan vegán étel, amit nem fogyasztanak. A nemzetközi sajtóban az „Oreo-teszttel” különböztetik meg őket: a vegán eszik Oreót, a wfpB pedig nem.

Vegán: semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, és rendszerint ez a szemlélet kiterjed életvitelükre is: kerülik az állati eredetű, vagy a földolgozás során állatokkal kapcsolatba kerülő, vagy előállításuk során állatokon tesztelt használati tárgyakat, háztartási termékeket, ruhaneműket.

Vegetáriánus: fokozatai a tej- és a tojásfogyasztásban mutatkoznak meg, egyiket, vagy másikat, vagy mindkettőt mellőzik az étrendjükből.

 

ételital
Egy város és a gasztronómiája
 
lokál
Portré: Sramó Gábor
 
súgó
A város falain ­– Jacques Villeglé kiállítása