Szóval titok az nincs, Iván összehozta a számára kellemest a még kellemesebbel: azaz a fotózást a főzéssel. „Szeretek főzni, szeretek fotózni, így adta magát a dolog” – vallott színt Iván, aki amúgy főállásban a Pécsi Tudományegyetem Ortopédiai Klinikáján dolgozik.

A fotózással kezdődött

Anyai nagyapa és édesapja is hobbifotósok voltak, így több ágról érkezett családi örökségként az inspiráció. Nagyapjának teljes fotóstúdiója, laborja is volt, előhívókészülékkel, akkor klasszikusnak számító orosz FED 2-es géppel, a kor technikai fejlettségének megfelelően berendezve, ami a mai napig megvan, bár nem használja már senki. A gyerekkori emlékek után jóval később, 33 éves korában kezdett el komolyabban a fotózással foglalkozni, amikor megkapta élete első „használható” fényképezőgépét édesanyjától. A fotós karrier igazából innen datálható. „Pont jókor jött az a gép, a munkám valódi stresszel jár a klinikán, kellett valami, ami eltereli figyelmemet, ami új fókuszt ad a munkán kívüli időnek” – emlékszik vissza a kezdetekre.

A főzés, mint szerelem

„Imádom az ételt, szeretem az ételt, tisztelem az ételt” – tesz vallomást Iván a gasztronómia iránti szenvedélyéről. A középiskola után elvégezett egy OKJ-s szakácsképzést, hogy mégis valami szakma legyen a kezében, de egy percig sem dolgozott éttermi konyhán. Az ételek szeretete, a főzés szintén egy felnőtt korban visszatérő inspiráció, éppúgy, ahogy a fotózás. Ezen a területen is mindent saját kútfőből csinál, önállóan sajátította el az amatőr szinten profinak számító ételkészítést. Az ételeket, melyeket a Facebook-oldalára posztol, maga készíti, ő a food stylist és a fotós is egyben. „Ez a munka sem stresszmentes, de ez jófajta stressz: itt az étellel kell foglalkozni, nem is keveset.” Iván kigondolja, hogy mi legyen az adott napi fogás, milyen alapanyagokból, hogyan készítse el. Aztán az elkészült ételt megfelelően tálalni, díszíteni kell, amíg saját meglátása szerint tökéletes nem lesz az összkép. „Számomra a gasztrofotózásnak élvezeti értéke van” – mondja. A fotózásra, akár saját ételeit, akár mások által készített fogásokat fotóz, készülni kell: fényekkel, stylinggal, utómunkával. Szerinte bármilyen ételt meg lehet fotózni, csak figyelni kell a tálalásra, a megvilágításra, az autentikus környezetre és persze utólag lehet korrigálni a színeket is.

Pécsi lehetőségek

Németh Iván szerint határozottan létezik pécsi gasztronómia, nem is akármilyen, sok jó étterem van a városban és környékén, ami csak az egyik szegmensét adja az itteni gasztrokultúrának. A másik nagyon fontos összetevő, hogy egész Magyarországon Baranyában a legmagasabb a nemzetiségek aránya, ráadásul sokféle nemzetiség él ezen a vidéken (németek, horvátok, bunyevácok, sokácok, szerbek, bolgárok, cigányok). Pécs és Baranya földrajzi elhelyezkedése miatt sokszínű és éppen ezért befogadó, találkozási pont. Ettől lesz izgalmas az itteni gasztronómia. Mindegyik nemzetiségnek remek a hagyományos konyhája, amit érdemes megismerni, életben tartani. Iván tervezi is, hogy készít egy gasztrosorozatot saját oldalán, melyben bemutatja a helyi nemzetiségi konyhák egy-egy jellegzetes ételét, a baranyai őstermelőket is bevonva. Hiszen Iván a leggyakrabban tőlük szerzi be az ételekhez használt alapanyagokat, és szívügyének érzi a helyiekkel minél szélesebb körben megismertetni az itteni, minőségi alapanyagokat.