„Aki ma a vendéglátásban vállalkozik, az egészen biztosan őrült” – tesszük helyre a dolgokat in medias res. Erre a következtetésre akkor jutunk a harmincas éveik végén járó tulajdonosokkal, amikor azt a motivációt, azt a mindent felülíró belső késztetést keressük, ami miatt már jóideje ebben az iparágban dolgoznak. Ám amíg eljutunk addig az állításig, miszerint valakit megetetni, vendégül látni voltaképpen szent dolog, addig azért kacskaringós volt a szakács és a barista pályája, mígnem aztán pár hónap különbséggel ugyanabban az utcában kötöttek ki, és vágtak bele életük egyik új fejezetébe.

A szekszárdi gyors

„Végtelen gyakorlás és valamennyire önfeláldozás is a vendéglátás, és bármennyire szép és jó, egy másodperc erejéig azért minden reggel megfordul a fejemben, hogy pontosan miért is csinálom?” – vallja Béndek Tamás a Csésze tulajdonosa, magyar barista bajnok, aki a szekszárdi alapozás után tizenöt éve érkezett Pécsre és korábbi állomásairól (pl. I love Pécs Café, Pécsi Kávé, Umami) is ismerheti már a pécsi közönség. A válasz sem várat sokáig, hiszen Tamás szavaiból egyértelműen kitűnik az a szenvedély, ami azoknak a vendéglátóknak a sajátja, akiknek valódi örömet jelent az elégedett vendég. El tudják az olvasók képzelni azt a kiskamasz fiút, aki úgy várja a barátait PlayStation-özni, hogy közben főz rájuk és limonádét készít nekik? Na, ugye. „Az volt nekem a furcsa, hogy máshol miért nem így van” – teszi hozzá a barista, akinek a legnagyobb kihívást mindig is a közös szemlélet megléte, vagyis hát annak hiánya jelentette korábbi munkahelyein. Nem véletlen, hogy jelenleg egyedül viszi a Csészét. 

Az a kis plusz

Ábrahámffy Balázs, a Salted tulajdonosa szintén sokféle érzelmi szállal kötődik a főzéshez: volt már számára vigasz nehezebb időkben, játék a kreativitását kiélendő és bátorságpróba, amikor szinte a semmiből ajánlottak neki szakács-állást az akkori Great-ben. Beszippantotta a közeg, hamar ráérzett annak a pozitív visszacsatolásnak az ízére, amikor a vendégei elégedetten távoznak. Számára mindig az a kis plusz az érdekes, amitől valóban egyedi lehet egy-egy éttermi látogatás: „Plusz két perc egy tányérral, még egy leheletnyi gondolat, és az odafigyelés általában meg is hozza a sikert” – avat be bennünket vendéglátós szemléletének egyik alapvetésébe. „Emlékszem szinte a napra is, amikor úgy éreztem, hogy most már bele merek vágni egyedül is: ez tavaly nyáron történt” – mondja a marketingszakmában is helytálló szakember. Balázs tervezett, utazott, kóstolt és figyelt, majd amikor a lehetőségek és a források engedték, akkor lépett és Steiner Armand head baristával az oldalán idén februárban vált valóra az ötlet: megnyitott a Salted.

Testről és lélekről

Különös együttállás ad esélyt most a Ferenceseknek, ahol tényleg mindenféle gasztroötletet láthattunk már szárba szökkenni, akár csak azóta, hogy a Made in Pécs is kiemelten foglalkozik a város új helyeivel. Most két erős vízió, két új karakteres hely, két szívvel-lélekkel vendéglátó tulajdonos hoz mindenképpen új rezgéseket a város egyik legizgalmasabb utcájába. Ráadásul egy hosszabb, ráérős reggeli a Saltedban, vagy egy lelassulást igénylő teás program a Csészében nemcsak gasztronómiai felüdülés, hanem pont az az élmény, amire néha a lélek is vágyik.