Az én házam
Az én házam
Papp András / 2016-04-26 lokál
Ismert pécsieket kértünk arra, hogy mutassák meg nekünk házaikat, lakásaikat, azaz azokat a helyeket, ahol magánéletüket élik. Legnagyobb örömünkre többen is elfogadták felkérésünket, amit ezúton is köszönünk nekik, hiszen idegeneket, főleg fényképezőgéppel felszerelkezett újságírókat nem nagyon szoktak beengedni magukhoz az emberek. Ők beengedtek minket, mi meg fotóztunk és beszélgettünk velük otthonaikban, otthonaikról.

Gajcsi Blanka – ötvösművész

A belvárosban lakik Gajcsi Blanka ötvösművész édesanyjával, Gabriellával és húgával, Dórival. No meg két kutyussal, Mankával és Ropival. És még néhány arapapagájjal, akik húgának a kedvencei.

Nagyon ízlésesen, hangulatosan berendezett polgári lakás az övék, melyben mesekönyvbe illő, állandóan pörgő, nyüzsgő, vidám életet élnek. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy egy igazi bohémtanya az ő házuk. Imádtunk itt lenni.

„Két és féle éve lakunk itt” – veszi át a szót a ház bemutatásánál Blanka édesanyja. „Ez egy kiegyezés korában épült ház, nagyon régi műemlék épület. Lakott itt nagyságos szolgabíró úrtól kezdve valamelyik Zsolnay fiú is, és úgy tudjuk, hogy Sikorski Mária is itt élt. A legutolsó lakó, akitől mi megvettük a házat, Dr. Flerkó Béla akadémikus volt, aki az épület vételárát egy alapítványnak ajánlotta fel, mert nem volt gyerekük. Korábban, nem messze innen, egy hasonló stílusú házban éltünk, nagyon szeretjük ezeket a régi, polgári épületeket. Nem rémisztett el bennünket az sem, hogy rettenetesen sok felújítási munka volt a házon, a villanyt, vizet, mindent ki kellett cserélni. De nagyon jól érezzük itt magunkat!”

Blanka egyetért anyukájával, ő is rajong az ilyen stílusú házakért, de külön kiemeli, hogy a ház udvara egy kincs. Az udvart egyébként bárki megnézhette az elmúlt években, hiszen kétszer is bekapcsolódtak a Nyitott Udvarok Napjába. Az első évben Blanka mutatkozott be a műhelyében, második alkalommal pedig édesanyja, aki 10 éve kézműveskedik, és gyönyörű papírmasé babákat készít.

Blankának természetesen a ház pincéjében található műhelye a kedvence, idejének nagy részét itt tölti. „Jelenleg a saját kollekciómat készítem folyamatosan” – mondja. „Amit szeretnék továbbra is megcsinálni, az nem más, mint az 1000 daru projekt, ami most egy kicsit megtorpant, mert nem jött össze a Kickstarter kampány. Nagyon sok múlik a marketingen, amihez én nem értek, ehhez keresek jelenleg segítőket.”

Végül egy szubjektív megjegyzés: nekünk legjobban a fürdőszoba tetszett. Pontosabban az, hogy a fürdőszoba lichthofjában van felállítva az arapapagájok hatalmas ketrece, amihez hasonlót még soha nem láttunk. Zseniális!

 

Herczeg Adrienn és Urbán Tibor – színész házaspár   

Herczeg Adrienn és Urbán Tibor a belvárostól nem messze, egy gyönyörű családi házban élnek 3 éves kisfiúkkal, Benővel és hatalmas kutyájukkal, Gizivel. A házhoz egy 1500 négyzetméteres kert is tartozik gyümölcsfákkal és egy szép kis játszótérrel, amit Benőnek építettek.   

Adrienn a Vígszínház tagja, vendégművészként a Boldogtalanok című darabban láthatja manapság a pécsi közönség. Tibor, kisebb megszakításokkal ugyan, de hosszú-hosszú évek óta a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Kétlaki életet élnek, Pesten van egy bérelt lakásuk, ám a családi bázisuk Pécsett van.  

2010-ben költöztek mostani házukba, előtte albérletben laktak a belvárosban. „Mindenképpen kertes házba szerettünk volna költözni, hiszen előtte egyikünk sem lakott kertes házban” – mondja Tibor. „A kert mellett egy kutyát is szerettünk volna, így mindkét kívánságunk teljesült. Fontos szempont volt még a ház kiválasztásánál, hogy a színházat gyalog, gyorsan el lehessen érni.”

A házat az előző tulajdonosa 2007-ben teljesen felújította, ám utána nem lakott benne senki, így Adriennéknek csak a bútoraikat, ruháikat kellett áthozniuk ide, és csak be kellett rendezkedniük, annyira pöpec állapotban volt a lakás.  

„Egy kicsit többet kértek érte, mint amit szántunk volna rá” – tér rá Tibor a piszkos pénzügyekre. „Akkoriban éppen örököltem egy lakást, és kiderült, hogy az eladónak az kellene, így beszámította azt a vételárba. Fel kellett még vennünk hitelt, és így tudtuk megvenni a házat.”

„Érdekes sztori, hogy amikor beköltöztünk, éppen akkor mondtunk fel mindketten a Pécsi Nemzeti Színháznál, és szabadúszóként Budapesten dolgoztunk” – mondja Adrienn. „Azon röhögtünk, hogy milyen jó, hogy vettünk a kutyának egy házat, hiszen akkor csak ő lakott itt, mi csak alkalmanként jutottunk Pécsre, de egy év múlva véglegesen ideköltöztünk.”

A házhoz egy borospince is tartozik mindenki legnagyobb örömére, ahol a Tibor által készített borok várják a szomjas vendégeket. Tibor a borokon kívül pálinkakészítésben is ott van a szeren, mi a törkölypálinkáját kóstoltuk, ami nagyon rendben van!

Búcsúzáskor a kétlakiság még egy kicsit szóba kerül, de Adrienn hamar pontot tesz a sztori végére. „Élni nem szeretnék Budapesten, nekünk Pécsett van az otthonunk. Én olyan pécsinek vallom magam, hogy a tősgyökeres pécsiek sem vallják magukat ennyire pécsinek. Mániákusan szeretem ezt a várost.”

Tengler Gergely TG – slammer

Egy belváros közeli társasház negyedik emeletén lakik egy kétszobás albérletben Tengler Gergely pécsi slammer régi jó cimborájával, barátjával, Tatai Gergővel, a Pécsi Harmadik Színház színészével. Mivel legénylakásba érkezünk, fel vagyunk készülve a legrosszabbra, ám legnagyobb meglepetésünkre tisztaság és viszonylagos rend fogad bennünket.  

„Július óta lakunk itt” – mondja TG. „Egy éve ismerkedtünk meg egymással, harmadik találkozásunkkor már össze is költöztünk. Egy nagyon jó beszélgetésünknek hajnalban lett vége, nálam pedig volt egy üres szoba, a Gergő pedig ott aludt. Reggel találkoztunk a lakásban, és Gergő megkérdezte tőlem, hogy ha ad egy 20-ast, akkor itt maradhat-e erre a hónapra? Lepacsiztunk, és azóta együtt lakunk.” Sokáig nem éltek közösen abban a lakásban, hiszen egy hónap múlva el kellett költözniük onnan. „Ekkor egy irdatlan vándorlás következett az életünkben, sok helyen laktunk” – folytatja TG. „Egyik ismerősöm kiment Indiába és megkért, hogy vigyázzunk a cicáikra, ezért költözzünk oda hozzájuk, amíg nincsenek itthon. Egy hónapig ott laktunk. Utána a barátainkkal kivettünk egy lakást az Ifjúság útján a tízemeletesek egyikében. Dizájnlakásnak volt meghirdetve, de közben omlott szét a lakás. Nagyon drága albérlet volt, ezért a barátaink gyorsan le is léptek onnan, és ketten ott maradtunk pánikolva, hogy ennyi lakbért nem fogunk tudni kifizetni. A főbérlővel megbeszéltük, hogy amíg nem tudja kiadni a lakást, addig mi ott maradunk, de kevesebbet szeretnénk fizetni érte. Pár hónapig maradhattunk, és utána költöztünk a mostani albérletünkbe.”

A két TG összeköltözésének művészi eredménye is született, ugyanis alakítottak egy Team Slam csapatot. „Elkezdtünk dolgozni ezen a projekten, elmentünk egy versenyre, ahol zsűri különdíjasok lettünk, ami azt jelentette, hogy csinálhattunk egy önálló estet a budapesti Örkény István könyvesboltban. Erre az alkalomra írtunk egy dramaturgiailag szépen megszerkesztett estet, amivel szerepeltünk a Zsolnay Fesztiválon is, később pedig több helyen felléptünk ezzel a műsorral, amit mindenhol szívesen fogadtak az emberek.”

Végezetül azt mondják a srácok, hogy mire megjelenik ez a cikk, már lehet, hogy nem is itt fognak lakni, de jó a pecó, mindenkinek ajánlják nagy szeretettel.

lokál
Made in Pécs-díj 2022 – Az év civil projektje kategória jelöltjei
 
zene
Kubalibre
 
zene
Dejan Terzic ’Melanoia’ Quartet