Bálintot a mentőtiszt képzés hozta Pécsre. „Zalai vagyok, egy Nagykanizsához közeli faluban nőttem fel. A felvételi kapcsán kósza gondolatként felmerült bennem az orvosi egyetem, de tovább keresgélve megtaláltam a mentőtisztit. Egy rövid ideig dolgoztam sürgősségi osztályon, onnan kerültem vissza az Egészségtudományi Karra oktatóként. Nagyon élvezem a tanítást. Időközben okleveles népegészségügyi szakember végzettséget is szereztem és a PhD munkámat is elkészítettem, utóbbit a gyermek elsősegély-oktatás témájában.” Utóbbi terület, a gyerekek oktatása már jó ideje jelen van az életében. „Már a mentőtiszti szakdolgozatom idején kacsintgattam a tanítás felé, és akkor a gyermek elsősegély oktatás felé indultam el. A külföldi szakirodalmak alapján világossá vált számomra, hogy ennek nemzetközileg már van hagyománya. 2015-ben indult el az Európai Újraélesztési Társasághoz kapcsolódó Kids Save Lives program, amit a WHO és más nemzetközi szervezetek is támogatnak. A program alapvetően azt képviseli, hogy a gyerekeknek – mivel képesek rá – legkésőbb tizenkét éves koruktól kezdődően kellene az újraélesztést tanulniuk. A tudásuk fejlesztéséhez és fenntartásához évente két óra elegendő lenne. A Kids Save Lives megálmodóival több nemzetközi konferencián találkoztunk, sőt, most már ők is részt vettek a mi konferenciánkon. A velük való együttműködésünk azon alapul, hogy nem szeretnénk az alapelveken változtatni és hiszünk abban, hogy egységben több mindent tudunk elérni. Körülbelül két éve csatlakoztunk a mozgalomhoz, az ő szemléletüket képviseljük, de egy kicsit bővítettük a kereteket: nem korlátozódunk kizárólag az újraélesztés oktatására, hanem tágabban értelmezzük és oktatjuk az elsősegélynyújtást.” Bálint azért dolgozik, hogy a fontos tudáshoz minél többen hozzájussanak. „Bizonyított tény, hogy a legcélravezetőbb módszer, ha iskolai keretek között történik meg az oktatás. Ez Magyarországon sajnos még nem valósult meg központosított formában, bár a Nemzeti Alaptantervnek 2012 óta hivatalosan része, de sokszor a pedagógusok sem tudnak róla, hogy benne van, vagy nem tudják, mit is jelent ez valójában. Célunk, hogy ebben is változást érjünk el, ezért az új NAT kapcsán tettünk is szakmai javaslatokat. Ma Magyarországon az újraélesztést illetően alacsony, körülbelül 20% a segítségnyújtási hajlandóság, vagyis tíz emberből kettő tud, mer vagy akar segíteni. Valamilyen mértékű javulás tapasztalható, de például a skandináv országokban ez akár 80% is lehet. Dániában a 90-es években kötelezően bevezették az újraélesztést és az elsősegélynyújtást az oktatásban, aminek mérhető eredménye lett a magas segítségnyújtási arány. A munkánkkal hosszú távon lehet szemléletváltást elérni: évek, évtizedek alatt felnőhet egy olyan generáció, akik rendszeresen találkoztak az elsősegély oktatással, és oda mernek menni egy bajba jutott emberhez.”  Szerencsére az érdeklődés és az igény is egyre nagyobb a Kids Save Lives in Hungary irányába. „Egyre több helyre jutunk el, egyre gyakrabban érkeznek megkeresések, legtöbbször Pécsről, de sokszor vidékről vagy más megyékből is. A programokat ahhoz igazítjuk, hogy hol és milyen keretek között tartunk oktatást. A leggyakrabban tanórákon vagy egészségnapokon veszünk részt. Azokra a témákra helyezzük a hangsúlyt, amik a leggyorsabb beavatkozást igénylik: újraélesztés, eszméletlen beteg ellátása, félrenyelés, súlyos vérzés. Ha az idő korlátozott, én azt az elvet vallom, hogy inkább kevesebb dologról beszéljünk, de azokról részletesebben. Tudományos vizsgálatokat is végzünk a programjainkhoz kapcsolódóan, például egy új módszer bevezetésekor. Ezek segítségével többet megtudunk az oktatások hatékonyságáról vagy arról, hogy milyen gyakran szükséges ismételni azokat. Azt is fel kellett ismernünk, hogy bár egészségügyi szakmai körökben már ismernek és elismernek bennünket, a lakosság megnyeréséhez és bevonásához ennél többre van szükség. Ezért indítottuk el Facebook-oldalunkat és egyéb fórumokat, ahol laikus nyelven, interaktívan is megszólítjuk az embereket. A jövőben pedig további újdonságokat tervezünk.”