„Nem hordok semmit, nem szeretem magamon az ékszereket” – kezdi Gajcsi Blanka, a fiatal pécsi ékszerkészítő, akin egy gyönyörű ezüstórán kívül valóban nem látható egyetlen ékszer sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének a szívéhez közel álló darabok a kollekciójából. „Az origamis kollekció nagy kedvenc. Mikor elkezdtem csinálni a darut, eszembe jutott az a japán szokás, hogy ha ezer darut meghajtogatsz, kívánhatsz valamit. Szerettem volna elkészíteni ezer ezüstdarut, és mindenki kívánhatott volna valamit, aki vásárol egyet. Ez azonban 3-4 millió forintba került volna, így letettem róla.” Gajcsi Blanka ötvösből lett szobrász, majd tért vissza az ékszerekhez. „Igazából már a szobrász szak vége felé, a diplomamunka végén kaptam egy ékszeres megbízást, a Zsolnay és Zoób Kati közös ékszerkollekciójának elkészítéséről volt szó. Akkor már elkezdtem visszakacsintgatni az ékszerekhez, és párhuzamosan dolgoztam rajtuk és szobrászkodtam. A diploma után még volt pár szobormegrendelésem, de nem volt számottevő” – meséli Blanka. „Nagyon szeretem csinálni a szakmámat, és ami a legjobb, hogy most már meg tudok élni belőle. A hobbim a munkám, ez egy nagy kincs, ami sajnos sokaknak nem adatik meg” – mondja Blanka, aki az otthoni műhely és a szabadúszás előnyeit élvezi, a hátrányait pedig próbálja elkerülni. „Fanatikus vagyok. Bele lehet esni abba a csapdába, hogy éjszakázok, de abba is, hogy egy napig nem csinálok semmit. Megvan a két véglet, de nagyjából be tudom osztani az időmet. Kéthavonta öntök, de akkor 20-30 ékszert, azután van bőven utómunka.” Blanka munkáinál a terméses vonal volt az első, utána jöttek az Antoni Hendrix kerámiáiból készített ékszerek, majd a figurális ékszerek voltak az utolsók a kollekciójában. „Ebben segítségemre volt a szobrászat, mivel ezeket piciben, viaszból mintázom, viaszveszejtéses technikával öntök.” Blanka ma már otthoni műhelyében is tud önteni, az Önindító pályázatának segítségével ugyanis vett magának egy öntőberendezést. Az ékszerkészítés folyamatára pedig sokan kíváncsiak. „Nagy az érdeklődés, szívesen megnézik az emberek, hogyan készülnek az ékszerek, aminek nagyon örülök, mert nagy álmom, hogy nyitott műhelyként működjön a házam.” Blanka részt vett a Nyitott udvarok napján is, melyben belvárosi udvarokat nyitottak meg az érdeklődők számára egy napra, a József utcai belsőkert megtelt ismerősökkel és ismeretlenekkel.

„A nagyszerűen sikerült napot a Mediátor Egyesület szervezte, melynek én is tagja vagyok” – emeli ki a fiatal ötvös. „Én még friss vagyok az egyesületben, de a közösség régóta együtt van, nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Jó lenne, ha mind egy helyen lehetnénk, hiszen inspiráljuk egymást. Ehhez helyszínt és támogatókat keresünk, mert szeretnénk létrehozni egy közösségi teret, nyitott műhelyt, irodát és egy dizájnboltot. Az a baj, hogy mindannyiunknak csak ötletei vannak, pénze kevésbé.” Az együttműködés keretében Blanka a Concrete Crew-val is készített betonból ékszereket, emellett természetesen egyedi megrendelései is vannak. „Most már tudnom kellene nemet is mondani olyan felkérésekre, melyek nagyon távol állnak tőlem. De egy jó terv nekem is kihívás, élvezem, ha mások álmait is megvalósíthatom.” A megrendelői között pedig nem csak magánszemélyek vannak, hanem a Filharmónia is. „Nyáron kerestek fel, én készítem számukra az ajándékozásra szánt és a tagoknak készülő, logós ékszereket, mandzsettagombokat, fülbevalókat.” Blanka ékszereit elsősorban az interneten és tőle lehet megvásárolni, de Pécsett és Budapesten több helyen árulják, és rendszeresen jár a pesti dizájnvásárra, a WAMP-ra is. Emellett Bécsben már két üzletben kaphatóak a különleges ékszerei. A terveit érintve viszont nagyon titokzatos. „Van egy nagy tervem, de azt nem fogom elárulni. Maradok a szakmánál. Helyrajzilag nem változnak a dolgok, Pécsett maradok, de vannak új terveim. Előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mi az.”