Mondhatjuk, hogy Virág választott lakóhelye Pécs, mert bár nem itt nőtt fel, az egyetemi évek után alaposan itt ragadt. „Kaposvári születésű vagyok, Fonyódon töltöttem a gyerekkorom, és bár itt élek, a mai napig fontos számomra a Balaton. 2001-ben felvételiztem a Művészeti Karra, itt szereztem fuvolatanári, majd fuvolaművész diplomát Gyöngyössy Zoltán növendékeként.”

Budapesten találkozott először a Ringatóval, négy éve pedig maga is foglalkozásvezető. „Utólag jól látszik, ahogy egymásra épülnek az életemet meghatározó dolgok. A nővérem kislányának kerestem zenés foglalkozást, így találtam rá a Ringatóra. Két hónap múlva indult tanfolyam, amire jelentkeztem és az alkalmassági felvételin bekerültem. A foglalkozást három éves korig ajánljuk, ahol mintát adunk a szülőknek a kisgyermekkori zenei nevelés lehetőségeire, amit aztán a családban folytathatnak tovább. A módszer kidolgozója Gróh Ilona, a gyökerek pedig Kodály Zoltánig nyúlnak vissza. A harminc perces foglalkozás előre felépített, amin gyakran tizenöt-húsz kisgyermek is részt vesz, akik közösen tapasztalják meg, hogy milyen anyával-apával együtt játszani. Nagyszerű mulatság és élmény, amikor például egyszerre dobják fel őket a levegőbe a Fut a kicsi kordé-nál. Ez az időszak az ölbéli játékok ideje, azaz a felnőtt és a gyermek kétszemélyes játéka, amit a pedagógia bizalmi játékoknak hív. Ez a játék képes olyan érzelmi közeget teremteni, amelyben az egymásra figyelés, a szeretet kifejezése, az anyával, apával, nagyszülővel való metakommunikáció fokozottan jelen van. Minden alkalommal tanulunk énekeket, amiket aztán sokat ismétlünk. Ezek lehetnek magyar népdalok, más népek dalai, illetve gyermekdalok. A harminc perc alatt rengeteg zenei inger éri a kicsiket, ez fejleszti zenei- és értelmi képességüket, hat az érzelmi intelligenciájukra, a beszéd- és mozgásfejlődésükre is.” A Ringató sok szempontból egyedülálló program, amit Virág szívvel-lélekkel képvisel. „Nagyon fontos, hogy a Ringató nem előadás. A foglalkozáson körben ülünk egy szőnyegen, a babák ölben vannak, vagy ahol éppen jól esik nekik, kötetlenül. Éneklünk, majd elindul egy játék, például cirógató vagy ujjszámoló. Mutatom a játékokat, vezetem az énekeket – gyakran gitárkísérettel – és a kánonokat. Nem használunk eszközöket, csak zenei ingerekkel vesszük körül a babákat.” A foglalkozás közepe a zenehallgatás ideje, ahol fontos a foglalkozásvezető élő, hangszeres játéka. „Általában fuvolán játszom, de használok különböző furulyákat vagy úgynevezett varázshangszereket. Mindegyik ölbéli játéknak megvan a maga felépítése, akárcsak egy jó színházi előadásnak. A játékoknak van eleje, közepe, és csattanója. Sokat ismételjük őket, de teszünk bele apró meglepetéseket is, ettől válik a gyerekek számára izgalmassá. 5-6 ismétlés után is gyakran hallani tőlük, hogy „Még, még!”. A szülők és gyermekek között kialakult bensőséges kapcsolat mellett jelentős közösségi élményt is nyújt egy foglalkozás.”

Virág hétköznapokon tart Ringatót Pécsett és más városokban. Mindemellett ma már nem mindenre marad ideje. „A JESZ-t sajnos már nem tudom olyan nagy energiákkal csinálni, mint ahogy szeretném. A tavalyi évadban még öt futó előadásban játszottam és egy hatodikat próbáltam, de sajnos ennyi mindenre már nincs időm. Nyáron a Medvevár című darabban azért még fogok játszani, amit augusztus végén mutatunk be.”

Amire viszont még így is talál alkalmat, az az önkéntes munka. „A te hangodat ismerem program keretében a koraszülött osztályra járok be önkéntesként általában heti rendszerességgel. Amikor belépek a szobába, bemutatkozok és megkérdezem a szülőt, szeretné-e, ha énekelnénk egy dalt a babának. Semmi sem kötelező számukra. Célunk, hogy a szülő a dalokon és ringatáson keresztül megérezze azt, hogy énektudásától függetlenül mindenki képes segíteni a gyermekének. A mi személyünk másodlagos ebből a szempontból, a gyermek a szülei hangjára reagál a legintenzívebben. A 15-20 perces éneklés alatt arra törekszünk, hogy a fejlődését még be nem fejezett koraszülött és a megrémült szülők számára is barátságosabbá varázsoljuk az idegen kórházi környezetet. Kutatások bizonyítják, hogy az éneklés után javul a babák állapota, tartósan csökken a stresszhormonszintjük. Nagyszerű látni, hogy mindeközben a szülőkben is oldódik a feszültség. A monitorokon látszik, hogy ének közben a korábban megnövekedett pulzus- és légzésszám, a vér oxigénellátottsága optimalizálódik, a síró baba megnyugszik. Nincs ebben semmilyen varázslat: minden gyermeknek jól esik, ha dajkálják és szeretgetik.”