Portré: Mindum Károly
Portré: Mindum Károly
Happ Zsuzsa / 2018-04-11 lokál
Mindum Károly ultratriatlonista, 18-szoros Ironman. Nem mernénk kiszámolni, hány kilométert úszott, futott és kerékpározott eddigi pályafutása alatt, de azt elmondjuk, hogy az idei versenyén 38 kilométert fog úszni, 422 kilométert fut és 1800 kilométert teker biciklivel. Bizony, szerkesztőink gondosan ellenőrizték, a felsorolt számokban nincs elírás!

Miért kezd valaki három sportban egyszerre versenyezni, ráadásul extrém, majd egyre extrémebb távokon? Károly úgy beszél erről, mintha semmi különleges nem volna benne. „A futásban vagyok a leggyengébb, és bringázásban a legerősebb. Külön-külön egyikben sem tartozom a korosztályom legjobbjai közé, viszont a hármat együtt kevesen csinálják. Gyerekkorom óta sportolok. Úszóként kezdtem, egyetemista koromban sziklát másztam, barlangásztam. Amikor elkezdtem dolgozni, évek maradtak ki a sportban, de hiányzott. Egy Balaton-átúszással kezdtem újra, aztán úgy gondoltam, jó lenne egy maratont is lefutni. Amikor megvolt a maraton, jött az IronMan. Akkor ez tűnt annak a határnak, ami a maximum számomra.”

Stratégiája évek óta változatlan: folyamatosan tologatja ki a határait.  „Az egyesületünk alakuló ülésére meghívtuk Tamás Zsolt ultratriatlonista világbajnokot, aki mesélt a versenyekről, engem akkor kezdett el érdekelni, hogy még hosszabb távokat teljesítsek. Először egy 24 órás futóversenyen indultam, ahol országos második lettem a korosztályomban és ez megerősített abban, hogy alkatilag alkalmas vagyok a hasonló hosszútávú versenyekre. A következő két évben részt vettem a dupla IronMan országos- és világkupán, utóbbin a középmezőnyben végeztem, úgyhogy tovább emeltem a tétet és két évvel később a tripla IronMant teljesítettem Németországban.”

Amikor szünetet tartott a triatlonban, azt is csak úgy tette, hogy közben felállítson egy új világrekordot biciklivel: 2016-ban megdöntötte a World Record Academy által nyilvántartott 1000 km-es kerékpározás világrekordját. Azután mégis visszatért a triatlon világába, de mondanunk sem kell, hogy még feljebb rakta a lécet: az ötszörös IronMan verseny következett Svájcban. „Ha azt mondom, hogy élveztem az egész versenyt, az elég furán hangzik, de igaz. Minden percében jól éreztem magam. Ez volt az egyik legemlékezetesebb versenyem eddig, nagyon jó közegben voltam. Egy őrült társaság vagyunk a világ legkülönbözőbb sarkaiból, különböző foglalkozású emberek, akiket összeköt egy dolog. Minél hosszabb távokba vág az ember, úgy szűkül a létszám és annál erősebb az összetartás a versenyzők között. ”

Bármilyen hosszú távba fogott eddig, a végén mindig kedvet kapott egy még nagyobb kihíváshoz, és még csak nem is az eredmények miatt. „Engem az idő, a helyezés és a mért eredmények nem igazán motiválnak. A verseny számomra már csak hab a tortán. Az indulást megelőző hónapokban tervezem az utat, nézem, hogy milyen biciklit vegyek, hogy hol, milyen áttétellel menjek – ezekkel a gondolatokkal kelek és fekszem. Amikor készülök egy-egy újabb távra, akkor az az érzésem, hogy az mindennek a netovábbja és ha majd elmondhatom, hogy teljesítettem, akkor nagyon büszke leszek magamra. Aztán amikor ott vagyok a versenyen, akkor úgy tűnik, hogy nem is olyan nagy dolog. Miután túl vagyok rajta, azzal a teljesítmény is átértékelődik és néhány hét elteltével motoszkálni kezd bennem, hogy keressek egy újabb célt.”

Ha épp nem versenyez vagy készül, akkor Károly környezetvédelmi szakértőként dolgozik, vagy éppen a FittBike SE sportegyesületben – aminek alapító tagja – tesz a jó ügyekért. „Próbálunk minél több embert bevonni a mozgásba és tanácsokkal segíteni a kezdőket. Fontos célunk, hogy olyan rendezvényeket szervezzünk, ahol az épek és a fogyatékosok együtt tudnak versenyezni. A „100 KM EGYÜTT az IronMan-ekkel és fogyatékos sportolókkal” versenyünkön úgy állítottunk össze csapatokat, hogy volt benne híres ember, olimpikon és fogyatékkal élő is. Azt gondolom, hogy ez segíti valóban az elfogadást és az integrációt.”

Bármilyen hihetetlen, de ezek mellett szorít időt a nyelvtanulásra és olvasásra is. Vagy éppen nem is nehéz összeegyeztetnie, ugyanis futás közben zene helyett hangoskönyveket hallgat, mostanában Nádas Péter és Bodor Ádám a kedvencei. És naná, hogy készül az újabb megmérettetésre. „A tavalyi ötszörös IronMan-ről azt gondoltam, hogy az lesz az utolsó nagy versenyem és lelassítok, de nem igazán tudok visszább venni. Idén ugyanazon a helyszínen rendezik a tízszeres ultratriatlont és úgy érzem, hogy van még bennem annyi erő és elszántság, hogy bevállaljam.” Abban biztosak vagyunk, hogy ha rajta múlik, teljesíteni is fogja. A felkészüléshez és a nevezéshez azonban – most először – támogatókat keres. Aki egy kicsit is szeretne részese lenni egy olyan teljesítménynek, amire csak nagyon kevesek képesek, az támogassa Mindum Károlyt, hogy meglegyen az a 2260 km is!

Mindum Károlyt itt támogathatja:

A Fittbike SE számlaszáma: 50800197-15432058

Elérhetősége: mindumk@gmail.com

 

 

 

 

 

 

lokál
Krízis, öngyilkossági gondolatok? Van, aki meghallgat!
 
lokál
A Made in Pécs-díj 2015 jelöltjei – Az év civil kezdeményezése
 
súgó
IV. Pécsi Nemzetközi Tangó Ünnep