Sopianae a mai Pécsen

Sokat nem lövünk mellé, ha Sopianae fallal körülvett városmagját az alábbi utcákkal határolt területre képzeljük el: észak-dél irányban a mai Ferencesek utcája és a Nagy Lajos király útja, nyugat-keleti irányban pedig a mai Várady Antal utca és az Irgalmasok utcája.

Kossuth tér

Az 1-2. századból való cölöpszerkezetes épületek, kőalapozású épületek kerültek elő 2008-ban a Kossuth téren, de katonai tábor nyomai nem bukkantak felszínre. A 3. századból azonosítható lett a település kelet-nyugat irányú utcájának egy hosszabb szakasza, ennek keleti irányú folytatása ugyancsak itt került elő. Későbbi korból sütőkemencék, gazdasági épületek maradványai kerültek felszínre, ezek arra utalnak, hogy a fallal körbevett várostól keletre gazdasági tevékenység is folyt. Az is biztosra vehető, hogy a 4. század virágzó korszakában a település elkezdett terjeszkedni keleti irányba, a falakon kívülre is, ezt a Kossuth téren talált padlófűtéses épületmaradvány bizonyítja. A 4. század utolsó harmadától az 5. század első harmadáig használt késő római temetőrészlet is előkerült a Kossuth téren, amelyet a települést övező keleti faltól 50 méterre létesítettek.

Rákóczi út-Jókai utca délnyugati sarka

Itt egy ókeresztény bazilika állt. Az előkerült főfalakból, pillérekből és bejárati részekből arra lehet következtetni, hogy itt a 3-4. században egy háromhajós bazilika állt, melynek mérete a település nagyságához és jelentőségéhez mérten monumentális volt.

Főposta

A Postapalota alatt a helytartói palota romjai találhatók.

Rákóczi út

A bazilika és a Főposta Rákóczi út felőli részén volt Sopianae központi tere, a forum, azaz a szűken vett belváros. Két főút, a cardo és a decumanus találkozott itt. A forum adott helyet többek között az üzleti életnek (ezek voltak a piacok) és a bíráskodásnak. A sors különös véletlene, hogy ezen a részen áll ma a Pécsi Ítélőtábla. Tehát a városnak ez a része ma is és a római korban is az igazságszolgáltatás helyszíne volt.

Hal tér

Bármennyire is bizarr, de itt az 1-2. században halottégető hely volt, és ehhez kapcsolódóan hamvasztásos sírok is előkerültek. Ehhez a temetőhöz tartozott a Rákóczi út 39. alatt talált sír is.

Kereskedők Háza

Szoktatok járni a Pécsi Estbe bulizni? Vagy ha oda nem is, a Kereskedők Háza Római-szintjén jártatok már? Amikor ide beléptek, akkor azt kell tudnotok, hogy itt a 3-4. században a római kori Pécs legnagyobb közfürdője, a thermae állt. Ennek maradványai azok a kövek, amelyek ma is láthatók az üzletközpont alsó szintjén.

Felsőmalom utca

A legújabb leletek a Felsőmalom utcából kerültek elő. Az ott zajló építkezés során hét sírt találtak, melyek közül kettő téglasír, öt pedig földsír volt. Itt tehát egy kisebb temető lehetett a 4. században, ami azért különleges felfedezés, mert ez a terület messze esik a fallal körbekerített Sopianae körül létrehozott temetőktől. A sírokon kívül római kori illatszeres üvegecske, több fibula, valamint korsó-pohár együttes is előkerült a feltárás során. 

(Felhasznált irodalom: Kovaliczky Gergely-Tóth Zsolt: Pécs római kori településtörténetének vázlata; romaikor.hu)