Honnan jött az ötlet, hogy ne csak egy szimpla koncertet adjatok, hanem tiétek legyen a Zsolnay Negyed egy összművészeti fesztivál erejéig?
Sokat bíbelődök azzal, hogy mit is nevezünk 30Y-nak. Értem én, hogy van a 30Y, ami egy zenekar és alkotóközösség, melynek fókuszában a zene áll, de közben azt vettem észre, hogy az elmúlt 17 évben annyi mindenben vettünk részt, annyira sokféle emberrel dolgoztunk együtt, hogy ezeknek csak nagyon pici szeletét tudja megmutatni az, amikor adunk egy koncertet. Azt találtam ki, hogy csinálunk egy „majdnem fesztivált”, ami a világhoz való hozzáállásunkról árulkodik, arról beszél el valamit, hogy mit is gondolunk a világról. Mert bár a számunkra legfontosabb dolog az, hogy vannak dalaink, amik ezt elmesélik, azt azonban ritkán tudjuk megmutatni, hogy kikkel és miért dolgoztunk együtt az évek során. Takács Bélával például 9 éve dolgozunk együtt. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a Béla vizuális nyelven elbeszéli azt, amit mi 30Y-nak nevezünk, hanem arról is, hogy vele egy másik nézőpontból tudunk magunkra tekinteni, és ez egy nagyon termékeny élmény. Vagy ott van Pamuki Krisztián, akivel szintén jó ideje együtt dolgozunk. Mindketten autonóm figurák, és kíváncsi vagyok arra, hogy ők hogyan értelmezik a 30Y világát a kiállításra szánt anyagukban. A Nézőművészeti Kft. az Ady/Petőfi című előadásával érkezik, ami az első együttlétünk volt még régebben a társulattal. Ez egy kétfelvonásos darab, melynek első felvonása megírt előadás, a második fele pedig az előadáshoz kapcsolódó személyes élmények átbeszélése. Ezen a beszélgetésen lesz Grecsó Krisztián a vendégünk, hogy Adyról, Petőfiről, mint kortársainkról beszélünk. De ezen a napon lesz a kocsmakoncertünk is, amit Pécsett még nem játszottunk. A koncert igen jelentős izgalmakat tartogat, például azt, hogy soha nem látott pincérei lesznek az E78-nak. Az elődás nagyjából arról szól, hogy van négy fickó, akik leülnek különböző hangszerekhez és elzenélik azokat a dalokat, melyeket szívesen elénekelnek, ha megisznak egy pohár bort, és közben utazgatnak is a saját történetünkben.
A második napra zenekarokat hívtunk magunk mellé. Nagyon nagy felelősségnek gondolom azt, hogy egy zenekar, aminek van tere és felülete, ne magát mutogassa, hanem mutassa meg azokat az értékeket, amelyek még nem kaphatják meg ugyanezt a teret és felületet, mert még nem tartanak ott. Ezért meghívtuk a Ivyzt, de ott lesz velünk az Óriás is, hiszen Egyedi Petiékkel sok dolgot csinálunk közösen, számunkra ők egy nagyon fontos zenekar.
Lényegében azt akarjuk elérni ezzel a rendezvénnyel, hogy költözzünk össze egy hétvégére, úgy, mintha kivennénk közösen egy albérletet azokkal a figurákkal, akikkel együtt dolgozunk, akiknek szeretjük a munkáit, és meghívjuk azokat, akik kíváncsiak arra, hogy milyen így összeköltözve lenni.
Novemberben egy egész hétre tiétek lesz az A38 hajó. Ez valamiféle folytatása a pécsi rendezvénynek?
Az a helyzet, hogy ősszel nem turnézunk, összesen 5 városban lépünk csak fel. Ha pedig ez így van, akkor olyan dolgokat szeretnénk megvalósítani, amit egy turnéban nem lehet. Az ősznek két kiemelt történése a pécsi hétvége, és az Egy hét a hajón című rendezvény, amibe a hosszabb idő okán sokkal több minden fér bele, mint Pécsett. Lesz három színházi elődás, különszedhető kiállítóterekben több kiállítás, készülünk 6-7 koncerttel, de belefért az egy hétbe egy Made in Pécs Fesztivál nap is több pécsi zenekarral. Arról szól majd ez a hét, hogy Pécset felköltöztetjük a hajóra és azt mondjuk: nézzétek, ez a mi Pécsünk